Szigetelések itthon és külföldön

Hőszigetelés

hoszigeteles-kulfoldonBármerre járunk, úton-útfélen olyan készülő épületekbe botlunk, melyek még szigetelés előtt állnak, vagy éppen ilyen jellegű munkát végeznek rajta. Ha máskor nem, ilyenkor biztosan elgondolkodunk azon, vajon a saját házunk megfelelően hőszigetelt- e, sőt, biztos vannak köztünk, akiket a különféle technikai megoldások is érdekelnek.

Korábban például tipikus volt, hogy 1-2 cm-es szigetelőréteggel burkolták a homlokzatokat, amire aztán a vakolat került. Azóta ez a méretvastagság nagyságrendekkel növekedett. Ma már legkevesebb 8-10 cm-es hőszigetelő táblákat alkalmaznak, de a 15-20 cm-es sem ritka. Németországban, ahol szintén folyamatosan növekszik ez az érték, a 15 évvel ezelőtti 10 cm-es lett a múlté, mára akár 40 cm vastag szigetelőréteget is igénybe vesznek védelem gyanánt.

Szigetelési módszerek tekintetében – a technológiák folyamatos fejlődésének köszönhetően – rengeteg alternatíva áll rendelkezésre. Történtek szabad szemmel is jól látható fejlesztések, ilyen például a falazóelemek vastagságának növekedése. Ám a szerkezeti elemek belülről is átalakultak, légkamrás megoldások, korszerűbb alapanyagok terjedtek el. Régi, tömör téglákkal már jóformán csak statikai okokból vagy díszítő elemként találkozunk, hiszen a speciális üregekkel kialakított falazóelemek a rajtuk időközben alkalmazott teherbíró bordák segítségével egyre univerzálisabbá válnak. A szendvicsszerűen – hőszigetelővel töltött – téglatestek sem szokatlanok mára, ráadásul az időközben legbizonytalanabb láncszemmé változott habarcsot is mindinkább felváltja a ragasztás, és az egyre precízebb mérettartással gyártott építőelemek valóságos legóként illeszkednek egymáshoz. Az újonnan épített és meglévő homlokzatoknak is megvannak a maguk sajátosságai, amihez illő szigetelő anyagot kell választanunk.

A meglévő homlokzatra eleve többféle homlokzati szigetelő kerülhet. A ragasztott könnyű lapok közt is vannak változatok, s nem csupán a vastagság tekintetében, hiszen találhatunk tömör és perforált változatokat, nem is beszélve a tömörségi mutatókról, anyagösszetételről, kiegészítő bevonatról. Nem ritka a könnyűszerkezetes építésből ismert megoldás, amikor felerősített távtartók közé kerül a tetőterekben is alkalmazott, tekercsben is kapható hőszigetelő gyapot. 30-40 évvel ezelőtt már ismert volt az a megoldás, melynek során egy elkészült fal elé, nem túl nagy távolságban egy újabb, keskeny homlokzati falat emeltek. Akkoriban ez a viszonylag költséges módszer nagyon előremutatónak számított. Sőt, időközben továbbfejlődött, ám napjainkban a két fal közti teret szigetelőhabbal töltik ki.

Még több variációval találkozhatunk a burkolat látható részét illetően. A kilencvenes évekre már kiforrott technika volt a különféle átszellőztetett homlokzati burkolatrendszerek alkalmazása. Hazánkban ugyan nem terjedt el annyira, de tőlünk nyugatra sok változattal találkozhatunk. Gyakorlatilag vakolathelyettesítő megoldás, ám plusz előnyöket is rejt, hiszen a légterében áramló levegő nyáron hűvösebb, télen melegebb a külső felületen mérhetőhöz képest, csillapítva a hőingadozást és az ebből eredő szerkezeti terhelést. Utólagos hőszigetelésre igazán praktikus megoldás.

Ha a sokféle lehetőség közül sikerül a számunkra optimális megoldást megtalálnunk, de még mindig tennénk valamit a hőszigetelés fokozásáért, akkor jöhetnek a zöldfalak…

hoszigeteles-burkolat