Hőszigeteljünk, de hogyan?

Napjainkban a felújítási, korszerűsítési munkák során az egyik legjellemzőbb feladat a homlokzatok hőszigetelése. Házunk bebugyolálása nem egyszerű hóbort, valóban komoly összegeket megspórolhatunk már a következő téli gázszámlánkon.

A ház hőleadása szempontjából a homlokzat rétegrendi felépítése, annak hőátbocsátási tényezője döntő fontosságú, ám a ház minden felületén hűl, a tetőn, a padlón, az ablakokon, bár különböző mértékben, de úgyszintén. Ezekre mind gondolnunk kell. Ha nem támadunk minden fronton, az olyan, mintha a télikabát mellé szandált húznánk, és úgy lépnénk ki a fagyos utcára. Ráadásul az egyes szerkezeteknek mások a követelményei, például egy tetőtérbeépítésnél a tető rétegrendjének magasabb funkcionalitásúnak kell lennie, mint a falazatnak. Ennek ellenére érdemes akkor is hozzákezdeni, ha nincs elegendő anyagi forrásunk a teljes körű hőszigetelésre, mert ha csak a falat szigeteljük, az is több a semminél, ám nagyságrendekkel jobb eredményt érünk el, ha minden lehűlő felülettel foglalkozunk.

Egy bizonyos határig alapszabályként igaz, hogy a falnak annál nagyobb a hőellenállása, minél vastagabb rajta a hőszigetelés (passzív házakon már olyan vastag, hogy szinte nem is kell fűteni), de ez nagyban függ a fal eredeti szerkezetétől. Például egy monolit betonfal majdnem kétszer annyi szigetelést igényel, mint egy lyukacsos téglából készült, amíg a kisméretű tégla szigetelésigénye valahol a kettő között van. Külső falnál a hőátbocsátási tényező szabvány szerinti megengedett értéke 0,45 W/m2K. Ezt viszonyításként egy 6 cm polisztirol habbal, vakolattal ellátott, 30 cm-es B30-as falazat tudja. Az sem mellékes szempont, hogy milyen típusú szigetelést használunk. A hőszigeteléseket alapvetően két nagy csoportra oszthatjuk, az ásványi szálas anyagokra; mint a kőzet-, üveg- vagy az ásványgyapot, illetve a műanyag alapú habosított termékekre; mint az expandált és az extrudált (zárt cellás) polisztirol habok. De figyelni kell, mit hol használunk! Szerelt burkolatok alatti hőszigeteléseket kőzet- és ásványgyapotból szokás alkalmazni, például a jó tűzállósági tulajdonságaik miatt, viszont lábazatok hóhatárig való hőszigetelésénél, Illetve talajszint alatti falak szigetelésénél mindenképpen az extrudált polisztirol hab ajánlható, mely zárt celláinak köszönhetően jól bírja akár a folyamatos nedvességet Is. Ezzel szemben, ha a kőzetgyapot, vagy az expandált polisztirol hab ázik át, a hőszigetelő képessége csökkenhet.

Az apró részletekre sem árt odafigyelnünk, ha nem akarunk hőhidat beépíteni, például be kell fordulnunka szigeteléssel az ablakkávába Is. Műemlék épületeknél, vagy hasonló gazdagon díszített tagozatos homlokzatoknál viszont elképzelhető, hogy be kell érjük a tagozatok közötti sík tükrök vékonyabb hőszigetelésével. Bár lehetséges polisztirol habból kifaragni az osztópárkányt, de ez igen megnehezíti, megdrágftja a munkát. Alternatív megoldás lehet a belső oldali hőszigetelés. Ennek viszont, a lehetséges párásodás miatt van némi kockázata, csak igen körültekintően, speciális rétegrenddel, szakember segítségével érdemes alkalmazni.

Forrás: www.ujhazcentrum.hu


Vissza a Tartalomjegyzékhez