Alacsony energiafelhasználású házak

Passzív ház

Mi a különbség a passzívház, a zéróenergia-ház, a pluszenergia-ház és az aktívház között?

Régóta foglalkoztatja az építészeket a gondolat, lehetséges-e olyan házak építése, amiket nem kell fűteni vagy hűteni, sőt, esetleg az egyéb, a megszokott komforthoz szükséges energiát is előállíthatnánk valahogy ugyanabban az épületben. Azóta sok elképzelés látott napvilágot, ezért mára az építtetőknek az is gondot okozhat, hogy megértsék, mi a különbség a sok koncepció között, mikor mind az energiatakarékosságról szól.

Történetileg áttekintve mindenképpen a passzívház- elv és -szabvány kifejlesztése áll az első helyen. Itt nem egy találmány alkalmazásáról van szó, hanem lépésről lépésre történt aprólékos fejlesztői folyamatokról, melynek során a különféle gyártási technológiák, mérési megoldások, a felhasznált anyagok minősége, a szerkezeti kialakítások párhuzamosan jutottak előre, mígnem sikerült elérni a kitűzött energiahatékonyságot.

Az első olyan építmény, melyben a későbbi „passzívház-elv” működőképesen és célirányos használatra lett kifejlesztve, meghökkentő módon egy hajó volt. A „Fram” névre keresztelt, még fából készített háromárbocos 1892-ben készült el, hogy aztán norvég sarkkutatók évtizedeken át extrém körülmények közt használják. Nem csak a jég nyomásának volt képes megfelelően ellenállni, de speciális hőszigetelése miatt gyakorlatilag megfelelt a mai nullaenergia-elvnek.

1973-ban, Koppenhágában, a Dán Műszaki Egyetemen épült az első, a mai szabályok alapján az „alacsony energiájú ház” kategóriába sorolható, kisérleti épület. Az első passzívházként elismert épületet (egy több egységből álló sorházat) a németországi Darmstadt mellett építették 1991-ben. A felhasznált fűtési energia értéke átlagosan 10 kWh/m2 volt (az akkori hagyományos házaknál mért átlagérték 10%-a!), s ezt az alacsony szintet mindmáig tartja.

Passzív ház

A passzívház-koncepció ugyan a legalaposabban kidolgozott, komplex energiaoptimalizálási megoldás, azóta azonban sok irányban számos egyéb technológiai ötlet merült fel, illetve kapcsolódóan sok kísérleti projekt zajlik. Nem állítható tehát, hogy másként ne lehetne megvalósítani környezettudatos épületeket.

A passzívház és az aktívházak közötti különbségeket a következő képpen foglalhatjuk össze.

ALACSONYENERGIA-HÁZ:

A német gyakorlatban azokat az épületeket illeti, melyek fűtési energiafogyasztása az érvényes országos szabványhoz képest 30 százalékos  energiamegtakarítással, egy négyzetméter alapterületre vetítve évente körülbelül 70 kilowattóra fogyasztással képesek üzemelni.

PASSZÍVHÁZ:

Olyan épület, melyben a komfortos belső hőmérséklet minden hónapban, külön beépített fűtési és hűtési rendszer nélkül biztosítható. A passzívházszabványt Németországban hozták létre. Ezek az épületek a nemzeti szabványban előírthoz képest 80-85 százalékos megtakarítással, négyzetméterre vetítve évi 15 kilowattóra (15 kWh/m2) fűtési energiaigénnyel bírnak. Ezen házaknál szigorú előírások vonatkoznak például az ablakfelületek, a belmagasság méretére, az alkalmazható szerkezeti elemekre, vagy a szellőztetési rendszerre.

ZÉRÓENERGIA-HÁZ (VAGY NULLENERGIÁS):

A ház fenntartásához nem kell idegen energiát felhasználni, a ház maga termeli meg a működéséhez szükséges energiákat, mint a világításhoz szükséges energiát, vagy a fűtéshez szükséges erőforrásokat. Általában a passzívház továbbfejlesztéseként érdemes elképzelni, de a fejlődő energiatermelő rendszerek (elsősorban nap- és szélenergia, ill. geotermikus energia) miatt nem muszáj minden tekintetben ragaszkodni az annál lefektetett szigorú szabványhoz.

PLUSZENERGIA-HÁZ (VAGY PLUSZENERGIÁS):

A zéróenergia-ház továbbfejlesztése: amennyiben a házban több energiát állítunk elő, mint amennyi annak működéséhez szükséges, pluszenergia-házról beszélünk.

AKTÍVHÁZ:

NapelemAz aktívház-gondolat a „pluszenergia-ház” elvéhez hasonlóan megtermelt többletenergiára épül, azonban kevésbé szigorú. Lehetővé tesz például olyan építészeti megoldásokat, melyek csökkentik az épület energiahatékonyságát. Ilyen terület például a tetőablakok alkalmazása – ezek közkedveltek az építőknél, látványos terek létrehozását teszik lehetővé, de pl. az üveg hőátbocsátási (U) mutatója jelentősen csökken, ha nem függőlegesen helyezik el, hanem ferdén.

Az „aktívház” leginkább egy olyan korszerű épület, mely a legmodernebb technológiával, de nem az energiafelhasználás optimalizálásának elveinek mentén készül, s energiatöbbletét a passzívházaknál szükségeshez képest lényegesen nagyobbra méretezett megújuló energia előállítási képességének köszönheti.